A Brexit tönkreteheti Nagy-Britannia gazdaságát
Ha Nagy-Britannia elveszíti hozzáférését az Európai Unió belső piacához. Közvetlenül a népszavazás eredménye után a nagyobb cégeknél például a Morgan Stanleynél felmerült a kérdés és a kétely, hogy érdemes-e egyáltalán befektetniük a szigetországban mindezek után.
Az amerikai befektetési társaságok vezetői szerint komoly károkat okozhat a londoni City pénzügyi szolgáltatási központjának, ha Nagy-Britannia úgy lép ki az Európai Unióból, hogy elveszíti hozzáférését az EU belső piacához is.
A Morgan Stanley elnöke szerint a ház egyes üzleti tevékenységeit át kell majd telepíteni Londonból a kontinensre az esetben, ha nem születik megállapodás az EU kontinentális piacaira, főleg az euróövezeti piacokra bejárást biztosító szolgáltatási engedélyekről a Brexit-tárgyalásokon.
A brit kilépés hátráltatja a tőkepiaci unió megteremtését célzó erőfeszítéseket is. Az Európai Bizottság célja az, hogy az európai vállalatok és az infrastruktúra-beruházások finanszírozásában jóval nagyobb szerepet kapjanak a tőkepiacok.
A kontinentális piacokon e hitelfinanszírozási tevékenységek 80 százalékát még mindig a bankok végzik. Rob Capito, a Blackrok elnöke – akinek cége csaknem ötezer milliárd dollár befektetői tőkét kezel – a BBC-nek nyilatkozva kijelentette: nem hiszi, hogy van olyan pénzügyi szolgáltató cég a Cityben, amely ne kezdett volna máris ingatlanok után nézni Nagy-Britannián kívül, arra az esetre, ha tevékenységük jelentős részét el kell vinniük Londonból.
A Cityben jelenleg központi téma, hogy a Brexitnek milyen adózási és befektetési következményei lesznek.
A brit választók az EU-tagságról tartott népszavazás előtt nem kaptak elégséges tényszerű tájékoztatást a Brexit várhaó következményeiről.
A passporting vagyis az unió pénzügyi piacaira szabad bejárást biztosító jogok elveszítésének kockázataira a brit parlament és nagy londoni elemzőházak is felhívták már a figyelmet.
A londoni alsóház pénzügyi bizottságának e héten ismertetett jelentése szerint 5476 nagy-britanniai székhelyű pénzügyi szolgáltató csoportnak összesen csaknem 340 ezer aktív „passporting” engedélye van jelenleg arra, hogy az EU más gazdaságaiban is kínálhassa szolgáltatásait.
A szakbizottság szerint ezekből az adatokból már le lehet vonni az első következtetéseket arra, hogy milyen hatással járna a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorra, ha Nagy-Britannia nem férne hozzá teljes mértékben az EU egységes piacához, miután kilépett az unióból.
A City vállalatvezetőinek körében különösen jelentős mértékben gyengült a foglalkoztatási kilátások megítélése a népszavazás óta. A Manpower szakértői szerint a Londonban megtelepedett pénzügyi szolgáltató cégek legfőbb aggálya az, hogy a City bankjai megtarthatják-e a passporting-jogokat Nagy-Britannia EU-tagságának megszűnése után is, és a citybeli pénzügyi cégek munkaerő-toborzási hajlandóságának gyengülése azt tükrözi, hogy a szektor borúlátóan ítéli meg e jogok megtarthatóságának esélyeit.