Vészjósló mondatok hangzottak el Theresa May brexit beszédében

Theresa May tegnap a Lancaster House-ban tartott háromnegyed órás beszéde ismét megbolygatta kilépést övező állóvizet. A kormányfő részletesen beszámolt célkitűzéseiről, a bevándorlási szabályzástól, és a közös piacot illető változásokról, és úgy am block arról, milyen lesz az Egyesült Királyság az EU-tagság nélkül.
Ki kell lépni gazdaságilag is
A brit pénzügyi elemzők legnagyobb félelme vált valóra, ugyanis May tegnap bejelentette, hogy Nagy-Britannia jelenléte az egységes belső piacon a kilépést követően azért nem lehetséges, mert gyakorlatilag ugyan úgy vonatkoznának rájuk az EU- szabályok (többek közt a szabad munkaerőmozgás), amelyekre a brit kormánynak nem lenne ráhatása, és el kellene fogadnia az EU bíróságának további közvetlen jogi fennhatóságát is. May hangsúlyozta, hogyha mindez a valóságban azt jelentené, és azt érzékeltetné, hogy az Egyesült Királyság „egyáltalán nem is lépne ki” az EU-ból.
London tehát nem fog arra törekedni a kilépési tárgyalások során, hogy olyan alkut és egyezséget kössön, amivel megőrizheti jelenlegi státuszát a közös piacon. Ehelyett azt szeretné elérni, hogy a brit gazdaságnak „a lehető legnagyobb mértékű hozzáférése” legyen e piachoz, amit a kormány „új, átfogó, nagyratörő” szabadkereskedelmi megállapodásokkal szeretne elérni. Amit ugyan úgy az EU-val kötne.
May keddi beszédét követően ma David Davis a BBC rádió közéleti 4-es csatornájának hírműsorában adott interjút, amiben azt ecsetelte, hogy az Európai Unión kívüli országok „hatalmas számban” jelezték, hogy „nagyon szívesen” kötnének szabadkereskedelmi megállapodást Londonnal. Példaként Kanadát, Új-Zélandot, Ausztráliát és az Egyesült Államokat hozta fel.
A brexit miniszter szavait támasztotta alá egy szintén ma megjelent újságcikk, ami a The Daily Telegraph brit napilap kommentárrovatában látott napvilágot. A cikk szerzője a jelenlegi külügyminiszter Boris Johnson, aki azt írta, hogy nem az Európai Bizottság irányítja majd a brit kereskedelmi politikát, amint megszűnik Nagy-Britannia tagsága az EU-ban és az unió egységes belső piacán, és azután a brit kormánynak lehetősége nyílik saját szabadkereskedelmi megállapodásokra a világ országaival, amelyek „máris sorban állnak”, hogy tárgyalhassanak Londonnal egy ilyen egyezményről.

Bevándorlás stop?
A gazdaságot érintő kérdések mellett, a brexit másik vesszőparipája a bevándorlás mértékének szabályzása is szóba került.
Theresa May beszédében kijelentette azt is, hogy London az Európai Unió tagországaiból érkező bevándorlók számának szabályozását tervezi. Az intézkedés szükségességét azzal indokolta, hogy a tavalyi népszavazás megmutatta, hogy a választók az Európai Unió tagországaiból érkezők számának szabályozását kívánják, és a brit kormány ennek az igénynek eleget is tesz. Pontos számadatokat nem közölt azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság a kilépést követően hány főben limitálná a bevándorlók számát, és milyen eszközökkel szabályozza majd.
Ennek ellenére hozzátette, hogy: azt szeretné, ha Nagy-Britannia a jövőben is „mágnesként vonzaná a külföldi tehetségeket, a világot formálni képes úttörőket és újítókat”. Utalt arra, hogy főként a magasan képzett szakembereket várja tárt karokkal az ország.
Viszont biztosította azokat a polgárokat, akik már az Egyesült Királyság területén élnek, hogy EU-munkavállalók jogaik nem sérülnek.
A brexit-ügyi tárca vezetője annyival egészítette ki a tegnapi beszédet a BBC-nek, hogy: nem számol semmiféle beutazási korlátozással, és azzal sem, hogy az Európába utazó britek utazását bármilyen módon korlátoznák az uniós országok. Évente 35 millióan utaznak az Egyesült Királyságba az EU-társállamokból, és az utazási szabadságban nem lesz semmilyen változás.