A jegybank botrány, melyen Orbán Viktor csak nevet – ez történt a héten Magyarországon

 Szokásunkhoz híven ismét összefoglaljuk nektek, mi történt a héten Magyarországon

Kiderült, mire költi a pénzét a Jegybankhoz tartozó alapítványok

Nyilvánosságra kerültek a Magyar Nemzeti Bank alá tartozó alapítványok pénzügyei. A kormány azt indítványozta, hogy a Jegybank tulajdonában lévő alapítványokat érintő információkat, üzleti titokra hivatkozva, titkosíthatják. Az ellenzék közbenjárásának köszönhetően a Kúria, majd az Alkotmánybíróság is visszautasította a FIDESZ kérelmét, így nyilvánosságra kerültek a Matolcsy által vezetett intézményhez kapcsolódó alapítványok pénzköltései. Kiderült, hogy jelentős összegek jutottak FIDESZ-es képviselőkhöz közelálló személyekhez, például Mészáros Lőrinchez, Matolcsy unokatestvéréhez.

„Az MNB alapítói jogai nem terjednek ki az alapítványok cél szerinti tevékenységéhez kapcsolódó konkrét pályázati és támogatási döntések meghozatalára vagy befolyásolására” – védekezett az MNK közleményében.

A közvélemény élesen bírálja a jegybank költekezéseit, sokan Matolcsy György lemondására várnak. Amikor a magyar sajtóorgánumok megkérdezték a miniszterelnököt, megrendült-e a bizalma politikustársában, ő nevetve válaszolt:

„Ahhoz égnek és földnek össze kell szakadnia, hogy ez bekövetkezzen.”

Öt éves az új alaptörvény

Ünnepséggel emlékeztek meg hétfőn az Országházban arról, hogy öt évvel ezelőtt vezették be Magyarország új alaptörvényét. A rendezvényen a miniszterelnök, és Kövér László, házelnök is beszédet mondott, valamint bemutatták a Magyarország Alaptörvénye emlékérmet. A 2011-ben megszületett alaptörvény 2012 január 1-én lépett életbe, és az 1949-ben íródott alkotmányt váltotta fel. A második világháború után született okiratot 1989-ig több alkalommal is módosították, majd a rendszerváltás után jelentős változtatásokat eszközöltek benne. A 2012-től érvényben lépő alaptörvény nem a régi változatok megújítása, hanem egy teljesen új dokumentum, mely Magyarország lakosainak jogait és kötelezettségeit, az állam működését írja le.

Az alaptörvényt bevezetése óta ötször módosították. Az első változtatás csupán fél évvel az életbe lépése után történt. Magyarország alkotmányának módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a jóváhagyása kell. Ez a 2014-es választásokig nem okozott jelentősebb problémát, hiszen ekkor a FIDESZ még több, mint az országgyűlési mandátumok 66%-át (68%) szerezte meg. A legutóbbi választás után már elveszítette ezt a pozícióját, így a soron következő változtatáshoz már az ellenzéki pártok képviselőit is meg kell győzniük.

A Budai Várba költöznek a Minisztériumok

A kormány 2014-ben kezdte meg a Várnegyed rekonstrukcióját, melynek keretében felújították és megnyitották a Várkert Bazárt is. A felújítási munkálatokra eredetileg 200 milliárd forintot szántak, de az összeg előreláthatóan emelkedni fog. A Budai Várat az 1945 előtti állapotokba szeretnék visszaállítani. A munkálatok keretében több minisztérium, például a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium is a Várba fog költözni. A miniszterelnöki rezidencia a Karmelita kolostorba fog átkerülni. Az ellenzéki pártok erősen kritizálják a kormány terveit, a Demokratikus Koalíció tüntetést is szervezett a helyszínen. Magyarország történelmében legutóbb Horthy Miklós, Magyarország kormányzója dolgozott politikustársaival együtt a több száz éves falak között.

A költözés legproblémásabb pontja Orbán Viktor jövőbeli munkahelyéhez, a karmelita kolostorhoz kapcsolódik. Az épület a világörökség része, ezért felújításakor számos szabálynak kell megfelelni. A tervek szerint a kolostor Dunára néző oldalán egy hatalmas erkélyt fognak készíteni, mely ellentmond  a világörökségi szabályzatnak, hiszen a védelem alatt álló épületeket csak az eredeti tervek szerint lehet felújítani.

A kormány elmondása szerint minden építési engedélyt megkaptak a munkálatok elkezdéséhez. Az erkély teljes egészében kőből fog készülni, de a Dunáról szemlélve alig lehet majd látni, mondta a tervező. Így attól sem kell félni, hogy az új épületrész jelentősen megváltoztatja az épület karakterét. 

Tisztújítás a Jobbikban

Vona Gábor múlthéten jelentette be, hogy meg szeretné újítani a párt elnökségét. A politikus Novák Elődöt, Apáti Istvánt és Szávay Istvánt kívánja eltávolítani jelenlegi  pozíciójukból. A három férfi meglepődve értesült a párt vezetőjének kijelentésére. Novákot, mint elmondta, hideg zuhanyként érte a hír. Két másik politikustársával mégis kénytelenek voltak elfogadni a frakcióvezető döntését.

A politikai elemzők szerint Vona azért szorgalmazza pártjának vérfrissítését, hogy elhatárolódjon a radikálisan gondolkodó tagoktól. A politikus az ugyancsak szélsőséges nézeteket valló Toroczkai Lászlóval, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egykori vezetőjével szerette volna kiegészíteni a Jobbikot, ám a férfi visszautasította a felkérést. 

Toroczkai Facebook oldalán kommentálta a hírt:

„…nem hiányzik az életembe a mocskos pártpolitika sem. Nagyon jó helyen vagyok, imádom azt csinálni, amit most csinálok. Eddig sem hagytam cserben a közösségemet, Ásotthalom négyezer lakóját sem fogom elhagyni” – írta az apró település polgármestere.

Ezután Vona egy másik radikális politikushoz, Érdpatak polgármesteréhez, Orosz Mihály Zoltánhoz közeledett.

Toroczkaiban és Oroszban az a közös, véli néhány politológus, hogy eddig mindketten Vona Gábor elkötelezett hívei voltak, így lehetségesnek tartják, hogy a Jobbik elnöki karának megújításának igazi oka nem a szélsőséges megnyilvánulások kizárása volt, sokkal inkább az, hogy Vona olyan emberekkel töltse fel a pártját, akiktől feltétlen lojalitásra számíthat.

Kép forrása: 1.