A londoni felsőbíróság döntése sem változtathat a kilépés menetén
A londoni felsőbíróság ítéletének értelmében a Brexit tényleges elindítása csak akkor lehetséges, ha azt a parlament is jóváhagyta. Ez pedig lassíthatja a folyamatot ugyanis számos képviselő nem ért egyet a referendum eredményével.
A felsőbíróság tegnap úgy határozott, hogy a parlamentnek is meg kell szavaznia az 50. cikkely aktiválását, ami a kilépési folyamat kezdete, ám a kormány szerint a cikkely aktiválása a miniszterelnök döntési jogkörébe tartozik, amihez nem kell engedély.
„Tudomásul kell venni, hogy az uniós tagságról tartott népszavazáson a többség a kilépés mellett döntött, ezért a kormány végre is hajtja a Brexitet, a londoni felsőbíróság végzése miatt pedig a legfelsőbb bírósághoz fordul”
– hangsúlyozta brit külügyminiszter.
Hozzátette azt is, hogy Nagy-Britannia kilépése nem jelenti azt, hogy teljesen megszünteti a kapcsolatot az EU-val, mert a Brexitből mindkét fél „győztesen” kerülhet ki, és „nyertes-nyertes helyzetet” lehet kialakítani.
A német külügyminiszter Frank-Walter Steinmeier szerint a kilépést minél előbb el kell kezdeni, mert annak halasztása csak árt a helyzetnek. Hozzátette: továbbra is a jó viszony fenntartására kell törekedni Berlin és London kapcsolatában, ám emlékeztette a Johnsont, kormányának álláspontjáról, miszerint a brit uniós tagság megszűntetése nem eredményezheti azt, hogy Nagy-Britannia megőrzi a hozzáférést a közös uniós belső piachoz, és megválik az EU-tagság „kevésbé vonzó” elemeitől.
