Betűkbe zárt történetek

Minden leírt sorunk elmesél rólunk valamit. Ahány ember, annyiféle írás és annyiféle történet. Oláh Erika több éve él Angliában és dolgozik grafológusként és gyermekrajz-elemzőként. Segítségével megtudjuk, mi is deríthető ki a kézírásunkból.

– Kik fordulnak leggyakrabban hozzád, és milyen kérdésekre szeretnének választ kapni?

– Teljesen hétköznapi emberek, akárcsak te, vagy én. Leginkább huszonöt év feletti nők. Azt szoktam kérni mindenkitől, hogy a kérdéseiket előre fogalmazzák meg. Van, aki egy egész listát ír. Legtöbbször önismereti, karrier, párkapcsolati kérdéseket tesznek fel, de egyre gyakrabban találkozom egészségügyi problémák okait kutató kérdésekkel is.

– Magyarok, vagy angolok inkább a pácienseid?

– Nagyrészük magyar. Náluk általában az a probléma, hogy úgy érzik, nem találják a helyüket. Ennek egyik lehetséges oka a szülői háttér, nevezetesen, hogy a szülők nem feltétlenül támogatták gyerekeiket, hogy kijöjjenek Angliába. A hozzám fordulók pedig úgy érzik, cserbenhagyták a családjukat, holott csak arról van szó, hogy a saját útjukat szeretnék járni. Ezeket például érdemes tisztázni, hogy az ember tovább tudjon lépni.

– Megkapod a kézírást, megkapod a kérdéseket. Mi jön ezután?

– Két nagy csoportba lehet osztani az elemzéseket. Létezik az ún. „gyorselemzés” és a mélyebb, bővebb, részletesebb elemzés. A rövidebb elemzéshez általában öt-tíz sor elegendő, a mélyebb elemzéshez azonban minimum egy egész oldalnyi szöveget kérek. Ezt követően a feltett kérdések tükrében zajlik a segítő beszélgetés személyesen vagy Skype-on.

– Miért kell az összetettebb elemzéshez több betűt megvizsgálni?

– Minden betűt sokszorosan és több oldalról kell megvizsgálni. Például az önértékelés/önbecsülés vizsgálatakor helyes következtetéseket minimum harminc leírt „a” betűből lehet csak levonni és az eredményt összevetni más betűkkel.

– Van olyan elemzés is, mely konkrét élethelyzetekre keres választ?

– Alapvetően minden elemzésnek az a célja, hogy egy konkrét problémára keresi a megoldást, legyen az párkapcsolati, életvezetési, karriertervezési vagy egészségügyi természetű. Például állásinterjúk alkalmával a HR-esek különböző pszichológiai tesztek mellett íráselemzést is végeznek. Ennek egyik formája, amikor megadott időre kell megírni egy szöveget. Ezzel azt vizsgálják, hogy egy adott konfliktushelyzetben hogyan reagálna a pályázó, milyen a teherbíró képessége. Grafológiai vizsgálatot általában csak vezetői beosztásoknál alkalmaznak.

– Tudjuk manipulálni az írásunkat, hogy jobb eredményt érjünk el?

– Hogyne, de ahhoz ismernünk kell a grafológia szabályait. A legjobb az, ha őszinték vagyunk.

– Vannak életkori, nemi sajátosságai az írásunknak?

• A nők általában kerekdedebb betűket írnak, míg a férfiak határozottabb vonalakat használnak. Az íráskép változása attól függ, hogy az egyén mennyire haladt előre a lelki fejlődésben. Hogyha nincs sok szétszóródás, dőlésszög változás, egységes összképet ad, stabil személyiségről beszélhetünk.

– Függ attól a kézírásunk, hogy milyen gyakran ragadunk tollat a kezünkbe?

– Maga az íráskészség és az írásrutin már gyermekkorban kialakul. A kézírásunk sokkal inkább függ az agyi és lelki folyamatainktól – azok leképeződése -, így aki keveset ír kézzel, az kevésbé használja az agyának ezért felelős területét, ami negatívan befolyásolhatja például a kreativitást illetve önkifejezési készséget. Gépeléskor nem látszódik semmilyen lelki tartalom a leírt szavakon.

– Személyiségfejlődés, önismeret, családi problémák. Ezek olyan szavak, melyeket a pszichológiához kapcsolnám elsősorban. Van kapcsolat a két tudományág között?

– A kettő kéz a kézben jár. Minden grafológusnak kell pszichológiát is tanulnia a képzés során. Tudnia kell az alaptételeit, a személyiség fejlődésének fokait, életkori sajátosságokat.

– Hogyan kezdjünk hozzá, ha a saját kézírásunkat szeretnénk elemezni?

– Senkit nem bíztatnék erre. A grafológia tudomány, melyet tanulni kell. Maga a tanulási folyamat is egy csodás önismereti út, melyen érdemes végighaladni.

– Léteznek olyan alapszabályok, melyek minden íráselemzésnél alkalmazhatóak?

– Egyet említenék: egy jel nem jel. Ahogy az említetett egy darab „a” betűből, úgy egy mondatból sem vonhatunk le messzemenő megállapítást. Az íráselemzés nagyon összetett feladat. Olyan ez, mint az ABC tanulása, minden betűn végig kell haladni, mindegyikhez más jelentés és szimbólum tartozik.

– Elárulnál egy-két ilyen szimbólumot?

– Felfelé tartó soriránnyal általában optimista emberek írnak, lefelé haladókkal pedig a pesszimisták, akiknek hamarabb elfogy az energiája. A sorok irányának vizsgálata önmagában természetesen nem elegendő, még három-öt különböző dolgot meg kell nézni, ami megerősíti vagy cáfolhatja a feltevésünket és emellett a probléma valódi okát is megmutatja.

– Aki apró betűkkel ír, általában úgy gondolja, hogy más emberekhez, a világhoz képest is pici. Ilyenkor mindig érdemes megkeresni ennek a feltételezésnek a valódi okát, hogy az ember önértékelése a helyére kerüljön.

– Hogyan közlöd az elemzésed eredményét a páciensednek?

– A személyes találkozót, vagy legalább a Skype-beszélgetést részesítem előnyben. Nálam az elemzés interaktív, nem egyszerű helyzetközlés. Megbeszéljük az ok-okozati összefüggéseket, és coaching résszel egészítem ki.

– Milyen tanácsokkal szoktál szolgálni?

– Ahány ember, annyi történet. Az ok-okozati összefüggések feltárása általában már nagyon sokat segít. Sokan a gyerekkori otthonukból hozzák az életvezetési mintáikat, amik már nem feltétlenül működnek a mai világban. Ha például egy személy gyerekkorában sosem mondhatta el a véleményét, vagy mindig a szülők írták elő, hogy mit csináljon, akkor – egyéb meghatározó pozitív minta hiányában – visszahúzódó felnőtté válhat. Első lépés, hogy ezen változtassunk, amikor felismerjük a probléma kialakulásának okát.

– A grafológia mellett gyermekrajz elemzéssel is foglalkozol. Miről árulkodnak a rajzaik?

– A rajzok kifejező formában mutatják a gyermekek aktuális testi-lelki állapotát, képet adnak kreativitásukról, hogy látják magukat a világban, milyen a viszonyuk a környezetükkel, kitől várnának több figyelmet, szeretetet. A rajzelemzést egyébként felnőtteknél is szoktam alkalmazni, a grafológiai elemzés kiegészítőjeként.

– Vagyis a rajzelemzést nem csak gyerekeknél lehet alkalmazni?

– Nem, felnőttekkel is.

– Mennyire örülnek a felnőttek, hogyha az írás mellé rajzot is kérsz tőlük?

– Alapvetően elfogadják a kérést. Úgy keresnek fel, hogy már hallottak rólam, és megbíznak bennem, de már volt olyan, aki nem szeretett volna rajzolni, amit természetesen teljes mértékben tiszteletben tartottam.

– Azt engedi, hogy az írását elemezd, de azt már nem, hogy a rajzait? Nincs ebben ellentmondás?

– A rajz is az önkifejezés egyik módja, a lelki világ kivetülése. Van, akinek idő kell a feloldódáshoz és ez így van rendjén. Egyébként ahogy idővel jobban feloldódott, a rajzelemzést is meg tudtuk csinálni, ami adott esetben egy fa-rajz teszt volt.

– Miért éppen fát rajzoltatsz?

– Vannak az úgynevezett kötött rajzok. Ilyenkor az a kérésem, hogy egy adott dolgot rajzoljanak le. A fa-rajzok sok mindenről árulkodnak, többek között az ember aktuális érzelmi állapotáról, gondolati mintáiról és energia-háztartásáról, de képet kaphatunk általa az aktuális egészségügyi állapotról illetve betegséghajlamokról is, prevenciós céllal.

– Milyen gyermekproblémák esetén fordulnak hozzád?

– Szorongó, túl hisztis, kommunikációs nehézségekkel, vagy testi tüneteket produkáló gyerekek esetén, de gyakori, hogy a kíváncsiság vezeti a szülőket, szeretnék megtudni, hogy mi játszódik mostanában a gyermekük lelkében, merre „tereljék”/hogyan tudnak neki a legtöbbet és legjobban segíteni a fejlődésben.

– Hogyan fogadják a szülők az elemzés eredményét? Nem érzik úgy, hogy ők a hibásak a gyermekük problémái miatt?

– Emberek vagyunk, mind hibázunk. Nem is hibázásról van szó, hanem arról, hogy egy adott problémával kapcsolatban nehézségekbe ütközik a szülő, ami valamilyen formában a gyermeknél is megnyilvánul. A szülő azzal tud a legtöbbet segíteni ilyenkor, ha felismeri a probléma gyökerét/összefüggéseit és elindul a megoldás irányába. Tapasztalatom és a visszajelzések szerint ilyenkor rövid időn belül pozitív irányú változás szokott történni.

– Vannak szülők, akik mégis megsértődnek a véleményeden?

– Van, amikor valamelyik szülő nem feltétlenül ért egyet azzal, hogy az általam felvetett dolgok okozhatnak problémát. Az én felelősségem abban van, hogy egy teljeskörű képet adjak a jelenlegi helyzetről és a megoldási lehetőségekről. Innentől a szülő saját döntése, hogy felhasználja-e az elhangzottakat a későbbiekben. Egyébként a kezdetben szkeptikus szülőktől is kapok néha olyan visszajelzéseket – miután átgondolták az elhangzottakat -, hogy talán mégis volt valami abban, amiről beszéltünk.

– Mi a legnagyobb különbség a gyermekek és felnőttek rajzainak elemzése között?

– Az életkorból adódóan más-más élethelyzetekben vannak, ezért eltérő „nyelvezet” alapján történik az elemzés. Felnőtteknél hangsúlyosabb a kézírás elemzése, ezért náluk a rajz- és az íráselemzés kézen fogva járnak.

– A felnőttek nem rajzolnak olyan gyakran, ellenben sokkal többet firkálnak unalmukban a papírra. Ezek is lehetnek árulkodnak rólunk

– Túl sok jelentőséget nem érdemes nekik tulajdonítani, de megemlíthetjük, hogy ha valaki például nagyon sokat satíroz, akkor valószínűleg sok feszültség rejlik benne, amit nem tud kiengedni. Ha gyakran szerepel a firkák között a házikó, nagyon fontosnak tartjuk önmagunk kiteljesedését.

 Likeold Oláh Erika Grafológus Londonban oldalát Facebookon!