Elkezd épülni London első zöld hídja, a Garden Bridge

A brit főváros lakóinak több mint hatvan százaléka ellenzi a futurisztikus gyalogos hidat, ennek ellenére a Garden Bridge a hosszas huzavona után, az eredeti tervek szerint még az idén építési fázisba lép. A fantasztikus látványtervvel kecsegtető híd azonban sokaknak szúrná a szemét, egy nagyon egyszerű dolog miatt.

Ki ne szeretné, hogy a betondzsungel közepén egy gyönyörű zöld oázis íveljen át, ahol leülni, feltöltődni, sétálni egyaránt lehet, ami az esztétikai és lélekemelő mivolta mellett, még praktikus is? Hát a londoniak túlnyomó része.

A Garden Bridge avagy Kert Híd, a brit főváros párját ritkító látványossága és első zöld gyalogoshídja egyben, ami a Temze felett ível át, és összeköti a Temple állomást Southbankkel. Már felesleges lenne feltételes módban írni róla, ugyanis a múlt hét végén jóváhagyták annak építését és az eredeti 19 millió fontos ráfordítási keretet 52 millió fontra emelték.

A pazarnak ígérkező Garden Bridge 366 méter hosszú, 30 méter széles lesz, ha elkészül és milliónyi növénynek ad majd otthont. Ösvények, padok és a háborítatlan természeti közeg várja a Temze fölött a feltöltődésre vágyó nagyvárosiakat. A Kert Híd ötlete Joanna Lumley színésznőnek köszönhető, aki 1998-ban javasolta, hogy Diana hercegnő tiszteletére, és emlékére építsék meg a nem mindennapi hidat. A városvezetés felkarolta az öltet, ám a megvalósítás eddig váratott magára, több okból is.

Pénz beszél…

A londoniak alig harminc százaléka rajong a Garden Bridge megvalósításának ötletéért a brit Standard online magazin felmérése szerint, miközben a városvezetés milliókat önt a projektbe.

A tervezet szerint a projekt mindösszesen 19 millió fontba került volna, ám a tervezett összege hamar duplájára rúgott majd kisvártatva 175 millióra dagadt. A pénz azonban nem elég a híd munkálatainak befejezésére, ezért Theresa May további 52 millió fontos többletkeretet engedélyezett a kivitelezéshez.

A probléma pedig itt gyökerezik. Az eleinte 80 százalékos támogatással épülő hidat (szinte a teljes londoni lakosság várta a „városi kert” megépítését), mára csak a fővárosiak alig 30 százaléka tartja jó ötletnek. A híd 65%-ban magánfinanszírozású a többi pedig állami, így az adófizetők jogosan háboroghatnak. A vagyonkezelő alap, akárcsak a polgárok nem szívesen adna több pénzt a híd építésére, amire London ex-minisztere Boris Johnson csak annyit reagált:

„Nem okozna nagy nehézséget megemelni a beruházási keretet. Csak oda kell menned a pénzfához, megrázni és elkapni, ami lehullik.”

A kijelentéssel arra utalt, hogy lenne miből finanszírozni a biodiverzitást elősegítő, közlekedést és általános jólétet elősegítő hidat, ám mégis megpróbálják megnehezíteni a folyamatot.

De mi kerül mégis közel, átszámítva közel 41 994 000 000 Ft-ba egy hídon? Például a 10 000 tonna talaj, amibe a növények kerülnek, a 28 darab sövény, a 310 féle cserje, a 32 000 évelő növény, a 270 fa, a 70 000 darab villanykörte, a 20 kertész, a 200 fős építőcsapat, és még egy csomó minden, ami magához az alap és a híd megépítéséhez kell.

A Garden Bridge a tervek szerint 2018-ra lesz kész és a legtöbb londoni parkhoz kést sokkal tovább, reggel 6-tól éjfélig lesz nyitva.