Ne hagyd magad átrázni!

Csábító ajánlatoktól hemzseg az internet, a külföldi munkát kínáló hirdetések egy része azonban átverés, ezekre figyelj, ha nem akarsz csalódni!

Ha betanított munkára vagy például mezőgazdasági idénymunkásnak jelentkezünk, akkor gyanakodjunk, ha a helyi minimálbértől eltérő magas bért kínálnak. Kiutazás előtt nem árt mérlegelni, hogy a kinti minimálbér a hazai sokszorosa azonban a megélhetés költségei kint jóval többe kerülnek mint idehaza. Ha a munkaadó szállást és ellátás is ígér, akkor jó előre tisztázni kell, hogy ezek költségeit levonja-e a fizetésből, vagy valóban a fizetés kiegészítéseként plusz juttatásként nyújtja.

Tájékozódjunk az adott fogadó országról, a főbb adó- és társadalombiztosítási szabályok, illetve arról, hogy mekkora összeg szükséges a megélhetéshez. Ha magyar munkaerő közvetítővel állunk kapcsolatban mindenképpen ellenőrizzük le, hogy betartja e a törvényi előírásokat, vagyis a területileg illetékes munkaügyi központnál nyilvántartásba vették-e. A közvetítőnek jogszabály írja elő, hogy az álláskeresőtől semmilyen jogcímen nem kérhet pénzt. Szolgáltatásainak ellenértékét mindig a munkaadó fizeti meg. Gondoljunk arra, hogy ha nem jönnek be a számításaink, esetleg honvágyunk lesz, akkor legyen hova visszatérnünk, ne számoljunk fel korábbi életünket azonnal, amint sikerül kimennünk külföldre. Nyelvismeret nélkül nem megy, bármennyire szeretnénk elhinni, hogy dolgozhatunk külföldön anélkül, hogy a magyaron kívül bármely más nyelven beszélnénk azonban akkor nem tudjuk megérteni a főnök utasításait, a munkavédelmi előírásokat. Kockázatos dolog úgy aláírni egy munkaszerződést, hogy nem értjük, hogy pontosan mi szerepel benne. A különböző hivatalokban sem beszélnek magyarul, így meglehetősen nagy problémákkal kell megküzdenünk egy-egy ügy intézése közben. Ne üres zsebbel menjünk ki, legyen annyi pénzünk, amiből szükség esetén haza tudunk jönni, illetve amiből megélhetünk. A fizetést akár a munkakezdés után egy hónappal később is kaphatjuk. Az albérletért azonban általában előre több havi kauciót kell fizetnünk.

A munkaadó számára készíttessünk az iratokról fénymásolatot, és azt adjuk át. Az okmányt csak akkor adjuk át neki, ha a fogadó ország jogszabálya előírja a dokumentumok valamelyikének a szükségességét regisztrációs vagy egyéb célból, és a regisztrációt a munkaadó intézi. Ebben az esetben célszerű legalább az egyik okmányt (az útlevél, a személyi igazolvány vagy a jogosítvány valamelyikét) magunknál tartani.

Elutazás előtt, célszerű kiváltani az úgynevezett Európai Egészségbiztosítási Kártyát, illetve érdemes biztosítást kötnünk legalább arra az időre, amíg munkába nem állunk, és meg nem győződünk arról, hogy a munkaadó fizeti a társadalombiztosítási járulékokat.

Ha a munkaviszonnyal kapcsolatos problémánk támad, segítségért fordulhatunk az adott országban található munkaügyi hivatalhoz, felügyelőséghez.

A bajba jutott munkavállaló felkeresheti a magyar nagykövetséget is, ahol ideiglenes útlevél kiállításában is tudnak segíteni, és tanácsot adnak a hazatérés megszervezésében. Fontos tudni, hogy az uniós állampolgárok az Európai Unión belül mindenhol használhatják saját nyelvüket a rendőrségen. Az európai segélyhívószám a 112. Aki áldozattá vált, kérheti külföldi áldozatsegítő szervezet segítségét is. Aki külföldön nem fordult a hatóságokhoz, Magyarországon még mindig tehet feljelentést, ebben az esetben a rendőrség hivatalból kérheti a külföldi kollégákat az eljárás lefolytatására.