Skip to main content

Az adó minden országban másképp barátkozik a sportcsillagokkal

Tóth Alex – januári átigazolásával az angliai Bournemouth csapatába – minden idők legdrágább NB I-ből távozó játékosa lett, 12 millió euróval (+3 millió euró bónusz lehetőséggel) gazdagítva előző klubcsapatát, a Ferencvárost. A 20 éves játékos szenzációs igazolása az angol csapathoz újra beszédtémává tette a nemzetközi élvonalbeli ligákban játszó magyar focisták álomfizetéseit.

Bár Alex fizetéséről nem jelent meg publikus adat, legsikeresebb honfitársunkról, a szintén Angliában játszó Szoboszlai Dominikról tudható, hogy éves szinten bónuszokkal együtt 7,8 millió angol fontot kereshet, ami 3,4 milliárd forintnak felel meg. A Bournemouth Alexhez hasonló kvalitású futballistáinak éves fizetése is könnyen elérheti az 1,1 milliárd forintot.

A Bournemouth kiváló ugródeszkának bizonyult Kerkez Milos számára, aki 2025 nyarán a Liverpoolhoz igazolt, a brit sajtó szerint kb. 40 millió font körüli átigazolási díjért, és 2030-ig szóló szerződést kapott. A fizetését a klub nem teszi közzé, de a Capology becslése alapján a 2025–26-os szezonra kb. évi 3,9 millió font lehet az alapbére bónuszok nélkül.

Ezek a fizetések nem csak egy átlagember számára csillagászatiak, de még a hazai klubcsapatokban játszó élfocisták számára is álomszerűnek tűnhetnek. A magyar top ligában, az NB I-ben játszó legjobban kereső futballisták fizetésének felső sávja becslések szerint évi bruttó 350 millió forint körül alakul, ami körülbelül Tóth Alex feltételezhető angliai fizetési nagyságrendjének egyharmada.

Ugyanakkor, érdemes jobban a számok mögé nézni, hogy vajon a két ország eltérő adózási rendszere mennyiben árnyalja ezt a jelentős különbséget – melyben dr. Horváth Balázs, az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja és nemzetközi adószakértője lesz segítségünkre.

Dr. Horváth Balázs szerint érdemes tudni, hogy a magyar állam az adórendszeren keresztül is támogatja a hazai futball versenyképességét, aminek következtében igazi „adóparadicsom” a futballisták számára Magyarország. A törvény évi 500 millió forint jövedelemhatárig biztosítja nekik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) szerinti adófizetést, ami 15%-os összesített adóterhet jelent. Ezzel szemben, Angliában a futballisták is pont ugyanolyan feltételek mellett kötelesek adózni, mint bármelyik alkalmazott, a személyi jövedelemadóztatás pedig sávos rendszerű. A legmagasabb, évi 125 ezer font jövedelem feletti sáv – melybe a Tóth Alex szintű focisták jövedelmének döntő hányada esik – 45%-os kulcs mellett adózik.

Konkrét példával szemléltetve, az NB I-ben játszó legjobban fizetett focisták éves bruttó 350 millió forintos fizetéséből közel 300 millió forint tisztán megmarad adózott jövedelemként. Ezzel szemben, egy Angliában játszó, Tóth Alex szintű futballista éves bruttó 1 milliárd forintos fizetéséből alig 540 millió forint marad meg az adó és társadalombiztosítási járulék levonása után.

Míg a hazai és angliai bruttó fizetések között csaknem 3-szoros a különbség, addig – a két ország adózási rendszerében rejlő különbség miatt – a nettó jövedelmek között csupán 1,8-szoros az eltérés. Ha ehhez még hozzászámítjuk az eltérő lakhatási és megélhetési költségeket, akkor arra következtethetünk, hogy bár minden szempontból jelentős karrier-előrelépés Tóth Alex átigazolása az angol Premier League-be, fizetésének ugrásszerű megemelkedése – az eltérő adóztatási rendszerek miatt – mégsem olyan drámai, mint amilyennek elsőre tűnhet.

Angliához hasonlóan, a legtöbb európai országban a futballisták bruttó bérének 40-50%-a kerül levonásra személyi jövedelemadó formájában. Magyarországon kívül Monacoban és Csehországban élvezhetnek még jelentős adókedvezményt a focisták.

Fontos azt is látni, hogy maga az OECD is külön jövedelemtípusként javasolja kezelni a sportolók – gyakran csillagászati összegű – fizetéseit és pénzdíjait. Ennek megfelelően, a főszabálytól eltérően, nem csupán az illetőség állama jogosult az ilyen jövedelmek adóztatására, hanem a forrásország is, vagyis az az állam, ahol a sportoló a jövedelemszerző tevékenységét ténylegesen kifejtette.

Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, rendelkezik-e az adott sportoló – például egy magyar labdarúgó – adóügyi illetőséggel Angliában, amennyiben ottani klubnál játszik, az ott realizált jövedelme után az Egyesült Királyságban keletkezik adófizetési kötelezettsége. Ugyanez az elv érvényesül abban az esetben is, ha a sportoló olyan versenyen vagy tornán vesz részt, ahol pénzdíj elnyerésére is lehetőség van.

Jó példa erre a február 1-én zárult Australian Open, amelynek 121 éves történetében 2026-ban került sor a valaha volt legmagasabb pénzdíjazásra: a tornagyőztesek – a kazak Elena Rybakina és a spanyol Carlos Alcaraz – fejenként 4.150.000 AUD, azaz közel 930 millió forint jutalomban részesültek, míg az összdíjazás elérte a 115.000.000 AUD-t. A győzelem örömét ugyanakkor jelentősen csökkenthette, hogy az alkalmazott forrásadó mértéke a 30–45%-ot is elérhette.

Legyen akár itthon, kedvező adózás mellett, akár Európa elit csapataiban, magasabb adókulcsok levonása után megmaradó nettó fizetés, ezek az összegek a magas életszínvonal biztosítása mellett komoly megtakarításokat és befektetéseket tesznek lehetővé a futballisták számára, ezzel biztosítva jövőjüket aktív pályafutásuk után is – tette hozzá Billwachs Tibor az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja és befektetési szakértője.

Ha például egy 3 éves szerződéssel rendelkező játékos évi 500 millió forintos nettó fizetése felét félreteszi három éven keresztül, és azt lakossági állampapírba fekteti 7%-os hozammal, akkor ebből a harmadik év végére 105 millió Ft kamatjövedelemhez jut. Természetesen ekkora vagyonokat már érdemes komplex módon, a tulajdonos igényei szerint, a kockázatokat geográfia és eszközosztály tekintetében megfelelően megosztva befektetni – világított rá Billwachs Tibor.

A Waterdrop CEE a növekedés új szakaszába lép – új vezetéssel és világos vízióval

A globális lovebrandnek számító waterdrop® regionális leányvállalata, a Waterdrop CEE fejlődésének következő szakaszába lép. Az új vezetési struktúra egyértelmű stratégiai irányt jelöl ki a márka számára a régióban. A közép- és kelet-európai régió ügyvezető igazgató szerepét Eliška Rezníček Dočkalová veszi át, míg Kateřina Navrátilová a régió stratégiai tanácsadójaként folytatja munkáját.

A Waterdrop CEE új vezetése a márka szilárd alapjaira építkezik. Az erős víziónak, az elhivatottságnak és a részletekre való odafigyelésnek köszönhetően a vállalat mára valódi közönségkedvenccé vált, és elnyerte a vásárlók bizalmát. A menedzsment friss energiát hoz, valamint kiemelt hangsúlyt fektet az innovációra, az ügyfélélményre és a fenntartható növekedésre. A cél a közösség és a piac további fejlesztése, ahol a minőségi hidratáció a stílusos életvitel természetes része.

Eliška Rezníček Dočkalová 16 éves ügyfélélmény (CX) tapasztalattal erősíti a Waterdrop CEE vezetését, amelyet olyan márkáknál szerzett, mint a Radisson, a NetJets vagy a Kiwi.com. A Kiwi.com ügyfélélményért felelős alelnökeként ő alakította ki a CX stratégiát a gyors globális terjeszkedés és a rendkívüli kihívások időszakában egyaránt.

Jelenleg kettős pozíciót tölt be: a Waterdrop Microdrink GmbH globális ügyfélélmény-vezetőjeként (Global Head of Customer Experience) is tevékenykedik, ahol a nemzetközi CX kezdeményezéseket irányítja minden piacon. Szemléletmódja ötvözi a digitalizációt, az empátiát és a márka következetességét. A rangos MIT-n végzett modern vezetés és egészségügyi mesterséges intelligencia területen, emellett az International Customer Experience Awards (ICXA) nemzetközi zsűrijének aktív tagja, ahol részt vesz a világszínvonalú ügyfélélmény-szabványok kialakításában.

„Nagy felelősség és inspiráló lehetőség számomra, hogy a waterdrop® márkát vezethetem a CEE régióban, amely mindig is közel állt a szívemhez. Hiszek abban, hogy tehetséges csapatunkkal és a közösségünk erejével motiválni tudjuk az embereket a tudatosabb életmódra, a mindennapi jó közérzet elérésére. Támogatni szeretnénk őket azokban a mindennapi kis, ám fontos lépésekben, amelyek hosszú távon valódi pozitív hatással bírnak.”

– mondta Eliška Rezníček Dočkalová.

A Waterdrop CEE ügyvezető igazgatójaként eltöltött sikeres évek után Kateřina Navrátilová a régió stratégiai tanácsadójaként (Strategic Advisor) folytatja munkáját. Kateřina rakta le a Waterdrop CEE alapjait, és az ő irányításával hódította meg a márka a cseh, szlovák, lengyel, román és magyar piacot. A lovebrand felépítése és a stabil csapat kialakítása mellett a rendkívül elkötelezett vásárlói közösség megteremtése is neki köszönhető. Új szerepkörében a márka hosszú távú stratégiájára, a növekedési lehetőségekre és a helyi partnerségek erősítésére összpontosít majd.

„Felemelő érzés végigkísérni, ahogy egy ötletből olyan márkává váltunk, amelyet ma emberek százezrei szeretnek. Stratégiai tanácsadóként azon dolgozom majd, hogy a növekedés mellett megőrizzük üzenetünk tisztaságát, és megmutassuk: egy márka igenis képes pozitív társadalmi változásokat elindítani.”

– nyilatkozta Kateřina Navrátilová.

waterdrop® — közösség, fenntarthatóság és mindennapi inspiráció

A waterdrop® mára az egészséges és fenntartható hidratáció szinonimájává vált, bizonyítva, hogy a környezettudatosság nem jár lemondással sem az íz, sem a stílus terén. A márka cukormentes Microdrink italkockái, dizájner kulacsai és folyamatosan bővülő rajongótábora milliókat szólít meg világszerte. A közép-kelet-európai régióban kategóriájának egyik leggyorsabban fejlődő szereplőjeként alig tíz év alatt olyan hírnevet épített ki, amelyben a funkcionalitás és az esztétikum tökéletes összhangban áll a fenntartható értékekkel.

 

Téli veszélyek a reptéri parkolókban: erre figyeljen indulás előtt

Februárban sokan hagyják autójukat a budapesti repülőtér környéki parkolókban meleg éghajlatú úti célokra indulva, ám a téli időjárás veszélyei komoly figyelmet igényelnek – hívják fel a figyelmet szakértők. A fagy, a só és az akkumulátorok gyengülése gyakori probléma. Rácz Béla, a Mopark marketingigazgatója szerint ezek megfelelő előkészületekkel megelőzhetők. A szakember zárt, fedett parkolót javasol hosszabb utak esetén, valamint kiemelte a biztonsági tényezők – kamerák, felügyelet – fontosságát is. A parkolóhelyek gyors telítődése miatt februárban különösen ajánlott az előfoglalás.

Február eleje hagyományosan a „télből a nyárba” utazások időszaka: sokan ilyenkor indulnak el melegebb úti célokra, miközben az autójukat napokra vagy akár egy–két hétre a repülőtér közelében hagyják. A téli időjárás azonban különleges kihívásokat jelent az álló járművek számára – nemcsak kényelmi, hanem műszaki és biztonsági szempontból is. A szakemberek szerint a problémák jelentős része megelőzhető tudatos felkészüléssel és jól megválasztott parkolóval.

Fagy, só, lemerülés

A hidegben álló autó leggyakoribb ellensége a fagy és a nedvesség. A gumitömítések könnyen befagynak, a latyakos útról felkerülő só pedig az alvázon és a karosszéria rejtett pontjain fejti ki korróziós hatását. A hosszabb ideig mozdulatlan járműveknél az akkumulátor teljesítménye is látványosan romlik: fagypont körül akár 30–40 százalékkal csökkenhet a kapacitása, ami visszaérkezéskor kellemetlen meglepetést okozhat.

„A téli szezonban a legtöbb gondot a gyengélkedő akkumulátor és a befagyott ajtók okozzák. Ezek tipikusan olyan problémák, amelyek néhány egyszerű előkészülettel elkerülhetők lennének” – mondta Rácz Béla, a Mopark marketingigazgatója. „Mi azt tapasztaljuk, hogy az utasok egyre tudatosabbak, és nemcsak az árat, hanem az autójuk biztonságát és a visszaérkezés kényelmét is mérlegelik.”

Szabad tér, fedett parkoló vagy zárt garázs?

A repülőtér környékén többféle parkolási megoldás érhető el, és télen különösen nem mindegy, melyiket választjuk. A szabad téri parkolás a legolcsóbb, de az autó teljesen ki van téve az időjárásnak. A fedett parkolók már megvédenek a hótól és a jégtől, míg a zárt garázsok nyújtják a legnagyobb védelmet a hideg, a nedvesség és a szennyeződések ellen.

„Újdonság, hogy nálunk már teljesen zárt garázshelyek is bérelhetők, a fedett és az őrzött murvás területek mellett” – emelte ki Rácz Béla. „Ez főleg azoknak ideális, akik hosszabb időre utaznak el, vagy egyszerűen nem szeretnének azzal szembesülni, hogy hazaérkezéskor jégkaparóval kell kezdeniük az utat.”

A szakember szerint egy hétvégi utazásnál egy jól előkészített autó számára az őrzött szabadtéri parkoló is elegendő lehet, de két hét felett már érdemes fedett vagy zárt megoldásban gondolkodni.

Biztonság: nem csak az időjárás számít

Télen sokszor háttérbe szorul, de a parkoló biztonsági szintje legalább olyan fontos, mint a fedettség. A kamerarendszer, a 0–24 órás személyes felügyelet, a zárt terület és a jó megvilágítás mind csökkentik a lopás és a rongálás kockázatát.

„Egy reptéri parkolónál nem luxus a folyamatos felügyelet, hanem alapelvárás” – fogalmazott a Mopark repülőtéri parkoló munkatársa. „Az utas akkor indul nyugodtan útnak, ha tudja, hogy az autója regisztrálva van, őrzött területen áll, és probléma esetén van kihez fordulnia, akár hajnalban is.”

Indulás előtti ellenőrzések

A szakértők szerint az utazás előtti gyors ellenőrzés sok bosszúságtól kímél meg. Fontos a megfelelő fagyálló hűtőfolyadék, a téli ablakmosó, a jó állapotú akkumulátor és az elegendő üzemanyag. A gumitömítések szilikonos ápolása segít megelőzni a befagyást, a friss autómosás és viaszolás pedig csökkenti a só okozta korróziót.

Visszaérkezéskor sem érdemes sietni: az első indítás után ajánlott óvatosan elindulni, finom fékpróbát végezni, és hagyni, hogy az autó fokozatosan bemelegedjen.

A téli utazási hullám idején a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környékén gyorsan betelnek a parkolóhelyek, ezért a szakemberek az előfoglalást hangsúlyozzák. Ez nemcsak helyet garantál, hanem lehetőséget ad arra is, hogy az utas a számára legmegfelelőbb – szabadtéri, fedett vagy zárt – megoldást válassza.

 

Megkezdődött a máltai repülőtér nagyszabású bővítése

A Máltai Nemzetközi Repülőtér (MIA) nagyszabású fejlesztési programjának újabb mérföldkövéhez érkezett: hivatalosan is megkezdődött a repülőtér keleti szárnyának bővítése, amely 2028-ra készül el. A 345 millió eurós beruházás részeként egy vadonatúj, 6 000 négyzetméteres terminál kapcsolódik majd a meglévő épülethez, jelentősen növelve a repülőtér kapacitását és szolgáltatási színvonalát. A fejlesztés révén az MIA óránként akár 2500 induló utast is képes lesz kiszolgálni.

Az új terminál indulási zónája öt beszállókapuval és egy külön személyzeti kapuval bővül, valamint mintegy 1000 négyzetméternyi új közlekedőteret kap. A projekt részeként 32 új check‑in pult létesül, további 1300 négyzetméterrel növelve a terminál előterét. A csomagkezelési kapacitás is jelentősen javul: a legmodernebb technológiára épülő rendszer gyorsabb és hatékonyabb poggyászszortírozást tesz lehetővé.

A beruházást Robert Abela miniszterelnök nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy a projekt a minőség, az alkalmazkodóképesség és a jövőre való felkészülés hosszú távú elköteleződését tükrözi. Mint mondta, a fejlesztés szorosan illeszkedik a hamarosan bemutatásra kerülő Malta Vision 2050 stratégiához, amely az ország fenntartható és versenyképes jövőképét határozza meg.

Alan Borg, az MIA vezérigazgatója kiemelte, hogy a bővítés célja nem a forgalom drasztikus növelése, hanem a jelenlegi utasok számára nyújtott szolgáltatások minőségének fejlesztése. „Nem célunk 20 milliós repülőtérré válni – a cél a magasabb színvonal, különösen a nyári csúcsidőszakban” – hangsúlyozta.

A repülőtér már most is komoly technológiai előrelépéseket tett: a nemrég bevezetett C3 típusú biztonsági szkennereknek köszönhetően az utasoknak már nem kell külön csomagolniuk a folyadékokat és elektronikai eszközöket, a 100 ml‑es korlátozás pedig jelentősen enyhült.

2026 különösen fontos év a máltai turizmus számára, hiszen a Delta Air Lines elindítja közvetlen New York–Málta járatát, amely új szintre emeli a sziget hosszú távú tengerentúli összeköttetéseit. Ian Borg miniszterelnök‑helyettes szerint ez a kapcsolat hozzájárul ahhoz, hogy Málta a magasabb hozzáadott értékű turizmus irányába mozduljon el, összhangban a Nemzeti Turizmusstratégia 2030 célkitűzéseivel.

Európán belül Málta már most is kiemelkedően jól kapcsolódik a kontinenshez: 111 úti cél érhető el közvetlenül. A repülőtér stratégiája a vállalati értékteremtésre és a szezonon kívüli időszakok erősítésére fókuszál.

A keleti szárny bővítése nem csupán infrastrukturális fejlesztés, hanem egyértelmű üzenet is: Málta hosszú távon gondolkodik, a jövő generációi számára épít, és magabiztosan kíván versenyezni a nemzetközi légi közlekedésben.