Skip to main content

Hogyan segítsük a gyereket, ha rosszabbul sikerült a félévi bizonyítvány vagy a felvételi?

A félévi bizonyítvány kiosztása és a vele szinte egy időben zajló középiskolai felvételi sok családban feszült időszakot jelent. A jegyek és az esetleg kevésbé jó teljesítmény nemcsak a gyerekekben kelthetnek szorongást, hanem a szülőkben is kérdéseket vethetnek fel: vajon eleget tettünk, jól halad a gyermek, és mit árulnak el ezek az eredmények a jövőről?

A szakemberek szerint fontos tudatosítani: a félévi értékelés és a felvételin elért pontszám nem végső ítélet, hanem egy adott időszak pillanatképe.

„A bizonyítvány és felvételin nyújtott teljesítmény nem mutatja meg teljes egészében a gyermek tudását, képességeit és fejlődését. Nem látszik benne, mennyit változott a gyermek magához képest, hogyan tanult meg alkalmazkodni az iskolai elvárásokhoz, vagy mennyi energiát fektetett a mindennapokba.”

– mondja Gál Beatrix, a Benedetto Gyermekvédelmi Szolgálat igazgatója.

Egy stabil családi háttérrel rendelkező gyermeknél is előfordulhat, hogy egy-egy megmérettetés gyengébben sikerül. Ilyenkor a túlzott számonkérés vagy a büntetés gyakran többet árt, mint használ. A szakértők inkább azt javasolják, hogy a szülők próbálják megérteni az okokat: túlterheltség, motivációhiány, szorongás vagy épp egy iskolai-, családi-, baráti konfliktus is állhat a háttérben.

„A legfontosabb az, hogy a szülők figyeljenek a gyermekükre, arra, hogy az érzelmi állapota miként alakul, mert ez mindenre hatással van. Egy konfliktusokkal teli időszak – akár tanárral, osztálytárssal, akár családtaggal – is oka lehet a teljesítményromlásnak. Hiszen a rosszabb teljesítmény sokszor annak a tünete, ami a gyermekben zajlik. Ha a szülő kellő figyelemmel fordul felé, akkor időben meg tudják beszélni a problémás helyzetet és javítani tudnak rajta” – hangsúlyozza a gyermekvédelmi szakember.

A helyzet különösen érzékeny lehet a nevelőszülői családokban, ahol a gyerekek általában bizonytalanok, hiszen olyan megterhelő élethelyzetekből érkeznek, ami hosszú időre hatással lehet rájuk és az iskolai eredményeikre is.

„A nevelt gyermekeknél a tanulmányi teljesítmény legtöbbször szorosan összefügg az érzelmi biztonsággal. Ha a gyermek mer hibázni, kérdezni, és nem fél a kudarctól, az már komoly előrelépésnek számít – még akkor is, ha ez ez éppen nem tükröződik a jegyekben, vagy a felvételi pontokban.”

– emeli ki Gál Beatrix.

A Benedetto Gyermekvédelmi Szolgálat vezetője szerint az ilyen megmérettetések alkalmával érdemes a számok mögé nézni, hiszen akár már az is valódi eredmény lehet, ha a gyermek rendszeresen jár iskolába, végigcsinálta a félévet, fejlődött a figyelme vagy talált egy pedagógust, egy osztálytársat, akihez kapcsolódni tud.

„Ezek azok az alapok, amelyekre később a tanulmányi siker is épülhet” – tette hozzá.

Mit tehetnek a szülők és nevelőszülők a gyakorlatban?

A szakértők szerint fontos, hogyha bizonyítványról, vizsga eredményekről van szó, a beszélgetés soha ne számonkéréssel induljon, hanem kérdésekkel. Érdemes megkérdezni a gyermeket, hogyan élte meg a félévet, mi volt számára nehéz, és miben érzi magát sikeresnek. Fontos, hogy a hangsúly az erőfeszítés elismerésén legyen, ne kizárólag az eredményen.

Hasznos lehet a visszajelzések közös értelmezése is: mi az, ami már jól megy, és mi az, amin a következő félévben együtt lehet dolgozni. A szakemberek szerint kerülni kell az összehasonlítást más gyerekekkel, testvérekkel vagy korábbi önmagával, mert az fokozhatja a szorongást.

„A legfontosabb üzenet, amit ilyenkor a szülők közvetíthetnek, az az, hogy nem a jegyek határozzák meg a gyermek értékét és nem befolyásolják a szeretetüket a gyermek iránt. Ha a gyermek érzi a biztonságot és a feltétel nélküli támogatást, akkor sokkal sikeresebben veszi majd a következő akadályokat, legyen az a második félév, vagy egy szóbeli vizsga.”

– fogalmaz Gál Beatrix.

A félévi bizonyítvány vagy a felvételin elért eredmény tehát nem végállomás, inkább iránytű, merre érdemes tovább indulni, min lehetne javítani. A fejlődés sokszor lassú, hullámzó és láthatatlan – de attól még nagyon is valós. És ebben a folyamatban a szülői jelenlét és támogató szeretet a legerősebb kapaszkodó a vér szerinti és a nevelőcsaládokban egyaránt.

ivás

Pénzügyi stressz és a státusorientáció növelték leginkább az ivást a közelmúlt válságidőszakában

Bár nem indított el általános alkoholfogyasztási hullámot Magyarországon a koronavírus-járvány, de rávilágított arra, hogy bizonyos társadalmi csoportokban jelentősen többet ittak. Nagyobb eséllyel növelték fogyasztásukat a növekvő anyagi gondokkal küzdők, az idősek, a nők, a kisgyermeket nevelők és a vezetők – derül ki egy most megjelent magyar kutatásból. Azok, akik számára fontos a státusz és a befolyás, szintén nagyobb valószínűséggel ittak többet a válság alatt. A kutatók szerint a jólét növelésével hatékonyan lehetne csökkenteni az alkoholfogyasztást.

Mindössze a magyar felnőttek 3 százaléka számolt be fogyasztásának növekedéséről, 8 százalékuk csökkenésről, de ez az összkép elfedi a lényeges különbségeket, bizonyos társadalmi csoportokban jelentősen többet ittak – állapította meg felmérésük nyomán négy magyar közgazdász kutató. A válaszadók több mint fele, 53 százaléka egyáltalán nem fogyaszt alkoholt, a rendszeresen ivók többsége pedig a koronavírus-járvány alatt sem változtatott szokásain.

Az országosan reprezentatív, ezerfős vizsgálatot 2021 júniusában végezték, az összegző tanulmány nemrég jelent meg a Studies of Agricultural Economics folyóiratban, szerzői Bakucs Zoltán (KRTK, Óbudai Egyetem), Benedek Zsófia (KRTK), Fertő Imre (KRTK, Corvinus, CZU) és Fogarasi József (Óbudai Egyetem, PKE).

Az eredmények alapján a legtöbb alkoholt a fiatalok és a férfiak fogyasztották, de a mennyiség növelésében mások voltak a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok: a növekvő anyagi gondokkal küzdők, az idősek, a nők, a 14 év alatti gyermeket nevelők és a vezetők. A gyermekes háztartásoknál kettős hatás érvényesült: bár összességében ritkábban isznak a szülők, de azok, akik fogyasztanak alkoholt, a stresszhelyzetben az átlagnál nagyobb valószínűséggel növelték annak mennyiségét.

A teljesítményorientáció véd, a státusorientáció kockázat

A tanulmány az emberek értékrendszerét is vizsgálta: a túlzott fogyasztás legerősebb előrejelzője a „hatalom” – a státusz, befolyás és kontroll iránti motiváció – lett. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a státuszhoz kötődő ivási rituálék mélyen beágyazódtak a mindennapi, különösen a szakmai életbe feszültségoldás vagy a státuszuk megerősítése céljából. Hasonlóan erős magyarázó tényező volt a pénzügyi stressz. Azok, akik a járvány alatt romló anyagi helyzetről számoltak be, jóval nagyobb eséllyel ittak többet.

Ezzel szemben a teljesítményorientált válaszadók inkább visszafogták vagy stabilan tartották fogyasztásukat. Számukra a produktivitás, a fókusz és a célok elérése fontosabbnak bizonyult, mint az alkohol mint megküzdési eszköz. Meglepő eredmény, hogy a hedonista értékek szintén enyhén csökkentették az ivás esélyét – ritkábban, de tudatosabban ittak, minőségi italokat választva.

Új alkoholpolitika: a jólét növelése, alkoholmentes munkahelyi kultúra

„A pénzügyi gondokkal küzdő családok, szülők támogatása közvetve alkoholpolitikai eszköznek is tekinthető. Ha csökken a gazdasági stressz, kisebb az esély arra, hogy az emberek az alkoholhoz forduljanak. A hagyományos, demográfiára vagy gazdasági tényezőkre építő alkoholpolitikai eszköztár ugyanis – például az adóemelés, a hozzáférés korlátozása vagy az általános felvilágosítás – önmagában nem elég. Az eredményes beavatkozásoknak figyelembe kell venniük az eltérő érték- és motivációs mintázatokat is” – mondja Fertő Imre, az ELTE Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, a Corvinus egyetemi tanára, a tanulmány egyik szerzője.

A státuszorientált csoportoknál például a mértékletességet érdemes bemutatni a professzionalizmus, a felelősségteljes vezetés és az önkontroll jeleként. A teljesítményorientáltaknál a fizikai és mentális teljesítmény megőrzése lehet a kulcsüzenet, míg a hedonisták számára alternatív élményforrások – kulturális, gasztronómiai vagy rekreációs programok – csökkenthetik a stresszivást.

Hasonlóan fontos a munkahelyi kultúra átalakítása. Sok szakmai közegben ma is erős a státuszhoz kötődő ivás normája. Alkoholmentes networking események, prémium alkoholmentes italok és a vezetők példamutatása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a társas siker ne automatikusan az iváshoz kapcsolódjon.

A Budapesti Corvinus Egyetemről

A Budapesti Corvinus Egyetem Magyarország vezető egyeteme az üzleti, gazdasági és társadalomtudományi képzések területén. A Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által fenntartott Corvinus középtávú célkitűzése, hogy az említett területeken ne csak országosan, de Közép-Európában is a legjobb felsőoktatási intézménnyé váljon. A Corvinus Egyetemen jelenleg több mint 8 000 hallgató tanul, köztük 2000-en külföldi diákok. Az intézmény világszerte 170 partneregyetemmel ápol szoros kapcsolatot. A Corvinus rendszeresen ér el előkelő helyezést a nemzetközi felsőoktatási rangsorban, 2025-ben elnyerte az Eduniversal 5 pálmás minősítését. A Budapesti Corvinus Egyetem az egyetlen olyan magyarországi egyetem a gazdaságtudományok területén, amely két nemzetközi intézményi akkreditációval rendelkezik (AMBA,AACSB).

A társadalmi ügyek melletti kiállásáért kapott ismét nemzetközi elismerést a Sziget

Immár 15. alkalommal díjazták Európa legjobb fesztiváljait a European Festival Awards gálán január 14-én, a hollandiai Groningenben. A Sziget ezúttal is egy nagy presztízsű díjjal térhetett haza: a “Take a stand”, azaz a társadalmi ügyek melletti kiállás kategóriájában a 2025-ös Sziget törekvéseit díjazta az európai szakemberekből álló zsűri. A Sziget ezt az elismerést másodszor nyerte el, korábban a 2023-as fesztivál érdemelte ki ezt a díjat.

A „Take a stand” díj az európai fesztiválok társadalmi tevékenységeit és kezdeményezéseit tünteti ki. Ez a kategória azon fesztiválokat ismeri el, akik a békés párbeszéd, az emberség, a tolerancia és a kölcsönös megértés mellett állnak ki. A díjra jelölt fesztiválok közül Európa-szerte elismert fesztivál szakemberekből álló zsűri választja ki a kategória győztesét.

“A Sziget a kezdetek óta kiáll az elfogadás, a tolerancia, a befogadás, az egyén szabadsága mellett. Hisszük, hogy a fesztiváloknak nem csak az ünneplésről kell szólniuk, hanem az emberségről, a párbeszédről és a szeretetről is – ezek azok az értékek, amelyek mindig is meghatározták és meghatározzák a Szigetet” – mondta Kádár Tamás, a Sziget főszervezője „Az, hogy immár másodszor kaptuk ezt az elismerést, abban erősít meg minket, hogy jó úton járunk” – tette hozzá.

A díj eddigi története során a Sziget két alkalommal hozta el a legjobb nagyfesztiválnak járó „Best Major Festival” fődíjat, két alkalommal kapott „Best Line-up” díjat és immár másodszor kapta meg a „Take a Stand” elismerést is és nem volt olyan év a European Festival Awards alapítása óta, hogy a Sziget ne jutott volna valamilyen kategóriában a legjobbak közé. Idén a Sziget Szervezőiroda az „Év Promótere” kategóriában, a Sziget pedig a „Legjobb Nagyfesztivál” és legjobb zenei felhozatalt elismerő „Line-up Of The Year” kategóriában is a befutók között várta a végeredményt.

Tévhit, hogy a siker záloga a motiváció: tippek, hogyan legyünk kitartóak

„Ha elég elszánt vagy, menni fog” – tartja a közhely. Az újévi fogadalmak évről évre ugyanabba az akadályba ütköznek: a lelkesedés gyorsabban fogy el, mint ahogy az eredmények megjelennek. Sokan ilyenkor magukat hibáztatják, pedig a probléma ritkán az akaraterő hiánya. A valóság ezzel szemben az, hogy a motiváció önmagában kevés, változik a hangulattal, a körülményekkel, a fáradtsággal és a külső nyomással együtt.

Az év első napjaiban még sokan érzik úgy, hogy most valóban minden másképp lesz. Többet tanulnak, pályát váltanak, új készségeket sajátítanak el, vagy végre komolyan veszik az önfejlesztést. A statisztikák és a tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a fogadalmak jelentős része már februárra elhalványul.

„Amikor január elején megfogadjuk, hogy tanulni fogunk, új szakmát szerzünk vagy fejlesztjük magunkat, a cél gyakran túl általános, nem ad kapaszkodót a mindennapokhoz. Amikor eljön az első nehezebb hét, nincs mihez visszanyúlni” – magyarázza a TanfolyamGURU szakértője. „A kudarc nem abból fakad, hogy nem vagyunk elég kitartóak, hanem abból, hogy nincs rendszerünk, amely akkor is működik, amikor a lelkesedés csökken.”

Miért buknak el a fogadalmak újra és újra?

Rossz elképzeléseink vannak arról, hogyan működik a változás, és mitől válik egy cél kézzelfogható eredménnyé. Az év eleje nem véletlenül alkalmas a változtatásra. Ilyenkor természetes módon tekintünk vissza az előző időszakra, és vonunk le következtetéseket. Mi működött, mi nem, mit szeretnénk másképp. Ez a mentális állapot ideális arra, hogy tudatos döntéseket hozzunk, nem pedig impulzívakat. Januárban sokkal könnyebb beilleszteni az életünkbe egy új rutint, legyen szó tanulásról vagy készségfejlesztésről.

„Az év eleje valóban a legjobb időpont az önfejlesztés elkezdésére, de az újévi fogadalmaktól túl sokat várunk egyszerre. Gyors eredményt, látványos változást, azonnali sikerélményt. Az önfejlesztés azonban nem sprint, hanem folyamat. Ha ezt nem fogadjuk el, minden lassabb szakaszt kudarcként élünk meg” – fogalmaz a szakértő.

Sokan egyedül próbálnak változtatni

„Az inspirációs videók, motivációs idézetek, alkalmi elhatározások segítenek elindulni, de nem pótolják a strukturált tanulást. Amikor nincs visszajelzés, nincs keret és nincs irány, a cél könnyen elmosódik” – tette hozzá a TanfolyamGURU szakértője. „A legfontosabb felismerés az, hogy megfelelő eszközt választottunk-e a változáshoz.”

Az önfejlesztés mint rendszer

Sokan azért nem vágnak bele tanulásba, mert úgy érzik, nincs idejük. Ez az egyik legnagyobb önbecsapás. Idő ritkán szabadul fel, sokkal inkább át kell strukturálni. Egy jól felépített képzés nem elvesz az időből, hanem értelmet ad neki.

„A TanfolyamGURU által meghirdetett képzések például éppen ebben a szemléletben illeszkednek az év eleji célokhoz. Átláthatóak, célzottak és gyakorlat orientáltak. Nem azt ígérik, hogy egyik napról a másikra megváltozik minden, hanem azt, hogy lépésről lépésre haladva valódi tudás és használható készségek épülnek fel. Ez az a különbség, amely miatt a tanulás sokkal tartósabb önfejlesztési forma, mint bármilyen gyors fogadalom” – hangsúlyozza a szakértő.

Egy másik gyakori tévhit, hogy az önfejlesztés drága, bizonytalan befektetés

„Valójában a legkockázatosabb döntés az, ha nem fejlesztjük magunkat, miközben a munkaerőpiac folyamatosan változik. Az év eleji tanulás éppen ezért nem luxus, hanem tudatos stratégia.”

Egy új készség, egy megszerzett végzettség, egy bővített kompetenciakör mérhető változást hoz. Ez az, ami hosszú távon fenntartja a motivációt is.