Skip to main content

Így vásárolunk 2026-ban – öt élelmiszertrend, ami átírja a bevásárlást

Az étkezéshez fűződő viszony az elmúlt években látványosan átalakult, a fogyasztók egyre körültekintőbben döntenek arról, mi kerül a kosarukba. A Kifli.hu saját értékesítési adatai, vásárlói mintázatai és nemzetközi trendfigyelései alapján azonosította azt az öt irányt, amely 2026-ban meghatározó lesz a hazai élelmiszerfogyasztásban.

A Kifli.hu értékesítési adatai, vásárlói szokásai és nemzetközi trendfigyelése alapján öt olyan irányt azonosított, amelyek 2026-ban meghatározzák a magyar élelmiszerfogyasztást. Ezeket a trendeket az köti össze, hogy valóban működnek a hétköznapokban. Olyan megoldásokról van szó, amelyek nem igényelnek külön utánajárást, nem borítják fel a családi költségvetést és egy hosszú nap végén is kényelmes megoldást jelentenek.

A hosszú, egészséges élet és a jóllét meghatározóbb szerepet kap

Az étkezés egyre inkább része annak, ahogyan a vásárlók a saját jóllétükről gondolkodnak. Az, hogy mi kerül a kosárba, már nemcsak ízlés vagy megszokás kérdése, hanem az öngondoskodás egyik legkézzelfoghatóbb formája. Szárnyalnak a szuperélelmiszerek, pezsegnek a probiotikus italok, a fehérje pedig hirtelen mindenben ott van. Különösen keresettek azok a termékek, amelyek támogatják a bélrendszert, a bőrt és az energiaszintet.

A kollagén, a kombucha és társaik már nem rétegtermékek, hanem a modern bevásárlókosarak állandó szereplői. A Kifli.hu adatai szerint például a natúr joghurtok és kefirek rendszeres fogyasztása már a vásárlók 33 százalékára jellemző. A legkeresettebb probiotikus termékek a MIIL bio natúr joghurtjai és a nagy kiszerelésű görög joghurtok.

A tudatos táplálkozáson belül dinamikusan nő a növényi alapú alternatívák szerepe is. Ma már ezek messze túlmutatnak a klasszikus zöldség- és húshelyettesítőkön, a kínálatban megjelentek az olyan új generációs termékek is, mint a növényi alapú bélszín vagy a növényi alapú polipcsáp. A kategória 2025-ben éves szinten mintegy 30 százalékkal bővült, ezen belül is a növényi italok növelik leginkább a forgalmat. A fermentált megoldások iránti érdeklődés nem kizárólag a tejtermékekhez kötődik, a növényi alapú fermentált termékek – például a kesudiós alternatívák – szintén egyre több kosárban jelennek meg.

A hazai alapanyagok és a helyi értékek tudatos választássá válnak

A vásárlók számára nemcsak az számít, mit esznek, hanem az is, honnan érkezik az étel, és mennyire átlátható az útja a termelőtől a konyhaasztalig. A Kifli.hu adatai szerint 2025-ben közel 30 százalékkal nőtt a magyar zöldségek és gyümölcsök iránti kereslet. Az online szupermarket több mint 180 hazai beszállítóval dolgozik együtt, a rövidebb ellátási lánc pedig nemcsak frissebb termékeket jelent, hanem biztos minőséget és alacsonyabb környezeti terhelést is. A hazai forrásból származó alapanyagok választása így egyre inkább a biztonságról és a kiszámíthatóságról szól: a vásárlók tudják, mit kapnak, és azt is, hogy ezek a termékek a mindennapi bevásárlás részeként, kompromisszumok nélkül elérhetők.

A kényelem új értelmezést kap, a gyors megoldások mellett a minőség kerül előtérbe

A gyors megoldások iránti igény nem csökken, ugyanakkor a minőséggel szembeni elvárások folyamatosan emelkednek. Fontos szempont az is, hogy ezek a termékek ne csak egészségesek, hanem pénztárcabarátak is legyenek. A Kifli.hu adatai szerint a készételek kategóriája 2025-ben közel 30 százalékkal nőtt az eladott darabszám tekintetében, míg értékben közel 40 százalékos növekedést mutatott. A legnépszerűbb terméktípusok közé a friss tészták, az alaplevek és a komplett kész tésztaételek tartoznak. Ez arra utal, hogy a vásárlók olyan megoldásokat keresnek, amelyek időt spórolnak, de nem jelentenek kompromisszumot az alapanyagok vagy az ízek terén. A kényelem 2026-ban egyre inkább a stressz csökkentéséről és a kiszámítható döntésekről szól, nem pusztán a gyorsaságról.

Az ár-érték arány és a saját márkák szerepe tovább erősödik

Ártudatosság igen, minőségromlás nem. A saját márkák 2026-ban pontosan erre az igényre adnak választ. Jó minőséget kínálnak korrekt áron, így a modern szupermarketek központi elemeivé válnak. Több választék, stabil árak, jó alapanyagok – ez a trend velünk marad. A gazdasági környezet hatására a fogyasztók egyre tudatosabban mérlegelik döntéseiket. A Kifli.hu saját márkái 2025-ben két számjegyű forgalomnövekedést értek el, és több kategóriában elsődleges választássá váltak.

Ma már minden negyedik eladott tejtermék MIIL márkájú, míg a Kitchin több alapélelmiszer-kategóriában vezeti az eladási listákat. A saját márkás kínálatba olyan termékek is tartoznak, mint a Kifli Szelekció ketrecmentes tartásból származó tojásai és a HUSI!BIO bio minőségű, magyar sertéshúsai. A saját márkák választása így egyre kevésbé kényszer, sokkal inkább előrelátó döntés: olyan megoldás, amely a mindennapokban is megbízható minőséget kínál anélkül, hogy a vásárlóknak kompromisszumot kellene kötniük az ár vagy az alapanyagok terén.

A technológia és a közösségi média egyre nagyobb hatással lesz arra, mi kerül a kosarakba

A technológia és a közösségi média egyre szorosabban kapcsolódik az ételválasztáshoz. A vásárlók recepteket, inspirációt és trendeket keresnek online felületeken valamint mesterséges intelligenciával támogatott eszközök segítségével, az eredmény pedig a bevásárlókosarakban is látszik. Egy-egy virális trend – például a közelmúltban nagy figyelmet kapó édességek, mint a dubaji csokoládé – rövid idő alatt kiugró keresletet generál. Az AI-alapú rendszerek emellett a vásárlási minták elemzésével és személyre szabott ajánlásokkal segítik a döntéseket. Bár ez nem helyettesítheti a táplálkozási tanácsadást vagy az orvosi szakértelmet, mégis valódi segítséget jelenthet. Különösen az olyan, sokak számára stresszesnek vagy időigényesnek tűnő feladatoknál, mint az étkezéstervezés.

Összkép 2026-ra

„A 2026-os élelmiszertrendek mögött nem divatkergetés áll, hanem nagyon is hétköznapi igények: kevesebb stressz, kiszámítható döntések és jó minőség elérhető áron. A vásárlók ma már nem választani akarnak az egészség, a kényelem és a pénztárcájuk között – olyan megoldásokat keresnek, amelyek mindhárom szempontból működnek a mindennapokban.” – mondta el Maklári Gábor, a Kifli.hu senior kategóriamenedzsere.

„2026-ban végre megtanulok angolul” – Hogyan tartható be könnyen az újévi fogadalom?

Az év eleje hagyományosan a fogadalmak és a megújulás időszaka, ekkor sokan tűzik ki célul az önfejlesztést, például a nyelvtanulást. A kezdeti lelkesedés a hétköznapok rutinjában sokszor alábbhagy. A KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Modul szakértője szerint a kitartó tanuláshoz elengedhetetlen a belső motiváció, amely átsegíthet a nehezebb időszakokon.

A nyelvtanulás ma már messze túlmutat a lexikális tudás vagy a nyelvtani szabályok elsajátításán. Egy olyan komplex folyamat, amelyhez elengedhetetlen a belső motiváció, legyen szó utazásról, kulturális érdeklődésről, filmekről, dalszövegekről, esetleg az önfejlesztés igényéről.

„Míg a külső kényszer vagy egy vizsgahelyzet csak rövid távú eredményt hoz, ha van egy belső erő, ami arról szól, hogy szeretnék megtanulni egy nyelvet, mert akkor nekem jobb lesz, az már sokkal többet ér” – fogalmaz Gubáné Csánki Ágnes, a KRÉTA IFM stratégiai vezetője, generációs tréner.

A játékosság és az MI új szintre emeli a tanulást

A KRÉTA IFM élményalapú tanulási rendszere sokat segíthet abban, hogy a nehezebb időszakokon is átlendítse a nyelvtanulókat. Az alkalmazás játékos feladatai és életszerű beszédszimulációi révén a gyakorlás a napi rutin részévé válhat.

„A technológiai újítások közül kiemelkedik a generatív mesterséges intelligenciára épülő beszédszimuláció, amely forradalmasította az otthoni nyelvgyakorlást. A rendszer biztonságos környezetet teremt a gátlások nélküli beszédhez, miközben azonnali visszajelzést ad a kiejtésre és a nyelvhelyességre. Ez a 21. századi digitális megoldás lehetővé teszi, hogy a felhasználók valódi élethelyzetekben is magabiztosan szólaljanak meg, így a tanulás során nemcsak szavakat tanulnak, hanem valós kommunikációs és digitális kompetenciát szereznek” – hangsúlyozza a szakértő.

Tanulás együtt élmény, motiváció és valódi kapcsolódás

A KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Modul egy térítésmentesen elérhető platform, amely nemcsak a diákoknak és a tanároknak, hanem a Kréta-azonosítóval rendelkező szülőknek is lehetőséget ad a fejlődésre, a tanulásra, a nyelvtudásuk felfrissítésére. A Modul ingyenesen, a KRÉTA felületén keresztül nyújt segítséget, már angol, német, spanyol, francia és magyar, mint idegen nyelv elsajátításához.

A módszer a pedagógusok számára is új távlatokat nyit, hiszen az alkalmazás a mai generációk igényeihez igazodó mikrotanulási egységekre épül. A laptopon, tableten és okostelefonon egyaránt elérhető rövid, vizuális leckék és az MI-alapú párbeszédek segítik a hatékony kiejtést és a gyorsabb fejlődést.

„A közös tanulás a példamutatás ereje miatt is fontos, illetve azért is, mert lehetőséget ad az egészséges és játékos versenyre vagy éppen a megszerzett tudás közös elmélyítésére, legyen szó egy angol nyelvű film megnézéséről vagy egy külföldi családi nyaralásról” – emeli ki a KRÉTA IFM stratégiai vezetője.

Hamarosan itt a középiskolai központi felvételi: ezekre érdemes figyelniük a diákoknak és a szülőknek

Hamarosan itt a központi írásbeli felvételi, amely sok tanuló számára az első igazán komoly vizsgahelyzet. Szakértők szerint a siker nem a magoláson múlik, hanem a tudatos felkészülésen. Összegyűjtöttük azokat a tippeket és szempontokat, amelyekre érdemes odafigyelni a következő időszakban.

A középiskolai központi írásbeli felvételi egy országosan egységes vizsga, amelyet a 4, 6 és 8 osztályos középiskolákba jelentkező tanulók írnak meg magyar nyelvből és matematikából. Mindkét vizsgára 45 perc áll rendelkezésre és összesen 100 pont szerezhető. A 2026-os felvételi időpontjai már ismertek: a központi írásbelit 2026. január 24-én rendezik meg, míg a szóbeli felvételikre 2026. március 2. és 19. között kerül sor az érintett középiskolákban.

„Minden évben több tízezer diákot és családot érint ez az időszak. A középiskolai központi felvételi sok fiatal számára az első olyan helyzet, ahol nemcsak a tudás, hanem a koncentráció, az időbeosztás és a stresszkezelés is számít” – mondta Mester Márk, az egyik leggyorsabban növekvő hazai edukációs márka, a Jójegy társalapítója. Hozzátette: a felvételi azonban nemcsak a lexikális tudást méri, hanem azt is, mennyire tudja a tanuló alkalmazni az ismereteit egy éles helyzetben.

Ne csak tanuljon a diák, hanem értse is a központi felvételi logikáját

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a tanulók feladatokat oldanak meg anélkül, hogy átlátnák, mit és miért kér a vizsga. Magyar nyelvből például különböző készségek jelennek meg: rövid nyelvi és logikai feladatok, szövegértés, majd egy fogalmazás, amely önmagában 10 pontot ér. Matematikából pedig nemcsak az eredmény számít, hanem a gondolatmenet is. Ha a diák tudja, melyik feladattípus milyen levezetést igényel, sokkal magabiztosabban tud dönteni arról is, mennyi időt szán rá.

Időre gyakorolni elengedhetetlen a felkészülés során

A 45 perces időkeret sok tanulót meglephet élesben. Ezért a felkészülés során érdemes rendszeresen időre gyakorolni, akár rövidebb, 30-35 perces időkerettel. Így a diák megtanulja, mikor érdemes továbblépni egy nehezebb feladatról, és hogyan ossza be az energiáját megfelelően.

„Fontos tanács, hogy ha egy feladat elsőre nem megy, nem érdemes beleragadni. A könnyebb, »biztosabb pontokat« érő feladatok megoldása stabil alapot adhat” – hívta fel a figyelmet Mester Márk.

A legtöbb pont sok esetben figyelmetlenségből vész el

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pontvesztések jelentős része nem feltétlenül tudáshiányból fakad. Gyakori hibák: a feladat utasításának félreolvasása, a megoldás le nem írt lépései, vagy az, hogy a válasz nem abban a formában szerepel, ahogyan azt kérik.

„Sok diák jó irányba gondolkodik, mégsem kap maximális pontot, mert nem fejti ki megfelelően a válaszát” – mondta a Jójegy társalapítója, aki hozzátette, hogy ez gyakorlással persze érdemben javítható.

Szülőként erre is érdemes odafigyelni

Szakértők szerint a szülők azzal segíthetnek a legtöbbet, ha nem növelik a nyomást, hanem kiszámítható kereteket adnak: rendszeres tanulási időt, nyugodt környezetet és reális elvárásokat. A túlzott stressz ugyanis könnyen visszaüthet.

Érdemes arra is figyelni, hogy a felkészülés ne maraton legyen: napi akár 15-20 perc tudatos gyakorlás sok esetben hatékonyabb lehet, mint az alkalmi, de hosszú ideig tartó egybefüggő gyakorlás” – emelte ki Mester Márk.

Digitális eszközök a tanulásban: a modern és hatékony felkészüléshez

A felkészüléshez egyre többen használnak digitális tanulási megoldásokat, amelyek vizsgaszerű helyzeteket teremtenek és azonnali visszajelzéseket adnak. Ilyen például a magyar fejlesztésű Jójegy is, amely animált videókkal, gyakorlófeladatokkal és vizsgaszimulációval is segíti a felkészülést. A magyar edukációs startup a nemrég megújult érettségi mellett, a középiskolai felvételihez igazodó tananyagokat is kínál. Az ilyen tanulási lehetőségek használatával könnyebbé válhat a felkészülés a központi felvételire. Ráadásul, ha egy diák tudja, hogy nagyjából mire számíthat a vizsgán, az önmagában csökkentheti a szorongást és támogathatja a magabiztosabb hozzáállást is.

A vizsga napjára szintén érdemes stratégiával készülni

Mindenekelőtt fontos, hogy a központi felvételit megelőző nap feküdjünk le időben. A kipihent ébredés ugyanis pótolhatatlan, de a felvételi napján az időbeni ébredésről és a pontos helyszínre érkezésről se feledkezzünk meg. Készüljünk megfelelő folyadékkal és valami harapnivalóval is, hogy kézközelben legyen szükség esetén. A vizsga alatt kulcsfontosságú a figyelmes feladatolvasás, az idő tudatos kezelése és az, hogy a diák hagyjon pár percet az ellenőrzésre. Ha nincs külön jelezve, hogy hibás válaszért mínusz pont jár, érdemes mindent leírni, ami a megoldás része lehet. Ha van aznap egy kis izgalom az természetes, sőt segíthet is a koncentrációban, ezért ettől semmiképp sem kell megijedni.

Válságálló vállalat 2026-ban: Miért az AI a legjobb biztosítás a politikai ciklusok ellen?

Amikor egy vállalatvezető vagy egy közműcég igazgatója 2026 elején végignéz a naptárán, pontosan tudja, hogy az előtte álló hónapok nem a nyugodt építkezésről szólnak majd.

A politikai és gazdasági ciklusok váltakozása Magyarországon mindig magával hoz egyfajta vibrálást, egy nehezen megfogható bizonytalanságot, amely átszivárog a tárgyalótermekbe és a gyártósorok mellé is. Ebben a környezetben a „stabilitás” szó új értelmet nyer. Már nem azt jelenti, hogy minden marad a régiben, hanem azt, hogy a szervezet képes-e sértetlenül, sőt megerősödve átúszni a változások hullámai alatt.

Tóth Mihály, az Auctoris marketingkommunikációs szakértője és az adatvezérelt vállalatvezetés evangelistája szerint a legnagyobb kockázat ma már nem a piaci visszaesés, hanem a technológiai megtorpanás. Azok a cégek, különösen az állami és önkormányzati szférában mozgók, amelyek a döntéseiket még mindig kizárólag szubjektív megérzésekre vagy elavult riportokra alapozzák, 2026-ban komoly veszélybe kerülnek. A transzparencia és a mérhetőség ugyanis az egyetlen valódi pajzs a politikai széljárás változásaival szemben.

„Egy vállalat stabilitását régen a kapcsolati tőke adta, ma a technológiai immunitás” – kezdi a gondolatmenetet Tóth Mihály. „Aki 2026-ban nem automatizálja a kritikus folyamatait, az kiszolgáltatja magát a munkaerőpiaci hiánynak és a változó politikai-gazdasági széljárásnak. Mi a vállalatfejlesztési folyamat során nem szoftvereket javaslunk, hanem a biztonságot kódoljuk a rendszerbe.” Ez a technológiai immunitás azt jelenti, hogy a vállalat működése függetlenedik az egyéni hibázási lehetőségektől és a külső kényszerítő körülményektől. Ha a folyamatok automatizáltak, a riportok pedig valós idejűek, a vezető kezében egy olyan kormánykerék van, amely akkor is engedelmeskedik, ha a tenger viharos.

Nézzük meg a puszta számokat, mert 2026-ban a racionalitás minden eddiginél fontosabb. A bérköltségek emelkedése és az adminisztratív terhek növekedése olyan satuba szorította a hazai nagyvállalatokat, amelyből a hagyományos módszerekkel – például egyszerű költséglefaragással – már nem lehet kijönni. Itt lép be a képbe a mesterséges intelligencia és a folyamatautomatizálás, mint a leghatékonyabb bérköltség-optimalizáló eszköz.

Tóth Mihály gyakran hangsúlyozza a tárgyalásai során: „2026-ban nem az a kérdés, hogy megengedheti-e magának az AI-t, hanem az, hogy meddig bírja fizetni azokat a manuális folyamatokat, amiket a versenytársai már fillérekből automatizáltak. Az AI nem költséghely, hanem a leggyorsabban megtérülő befektetés a bérköltségek robbanása ellen.” Ez az üzenet különösen fájdalmasan érintheti azokat a vezetőket, akik még mindig abban bíznak, hogy „majd megoldjuk okosba’” vagy „keresünk még két embert az adminisztrációra”. A valóság az, hogy 2026-ban nincs több ember, és aki van, az drágább, mint valaha.

A reziliens működés, amelyre ma mindenki törekszik, az adatoknál kezdődik. Az önkormányzati és állami fenntartású cégek vezetői számára a 2026-os év különösen érzékeny. A választási ciklusok természetes velejárója a fokozott ellenőrzés és a bizonyítási kényszer. Egy olyan rendszerben, ahol minden fillér útja követhető, ahol az AI prediktív analitikája előre jelzi a várható költségnövekedést vagy a szolgáltatási igények megugrását, a vezető támadhatatlanná válik. Az objektív adatok nem vitathatók, és nem függnek politikai szimpátiától. Ennek hétlépéses módszertana, amely auditra és lépcsőzetes megvalósításra épül, pontosan ezt a támadhatatlanságot hozza létre.

Sokan azonban félnek az átállástól. „Mire jó nálunk az AI? Komoly munkaerőt kiváltó megoldásra van szükségem” – hangzik el a kérdés szinte minden tényfeltáró beszélgetésen. A válasz pedig nem a sci-fi filmek világából érkezik, hanem a napi gyakorlatból. Az AI 2026-ban már nem egy beszélgető robot, hanem egy „operatív munkatárs”, amely képes kezelni a teljes ügyfélkommunikációt, optimalizálni a logisztikai útvonalakat, vagy éppen másodpercek alatt összeállítani a havi zárójelentéseket.

De mi lesz a kollégákkal? Ez a kérdés nemcsak etikai, hanem stratégiai jelentőségű is. Tóth Mihály és az Auctoris csapata szerint a humánus átalakulás az egyetlen járható út. „Sokan féltik a munkatársaikat az AI-tól. Én azt mondom: féltse őket a monotonitástól! Az átalakulást humánus módon menedzseljük: a felszabaduló kapacitást nyereségtermelő feladatokra irányítjuk át. Az automatizáció visszaadja nekik az értékteremtés lehetőségét, miközben a cég eredményessége kiszámíthatóvá válik.” Ez a megközelítés megszünteti a belső ellenállást a technológiával szemben, hiszen a munkatársak nem az ellenséget, hanem a segítséget látják az új rendszerekben.

A 2026-os év trendjei a Google keresésekben is világosan kirajzolódnak: a „reziliens vállalatirányítás”, az „adatvezérelt döntéshozatal” és a „folyamatautomatizálás megtérülése” kifejezések iránti érdeklődés ugrásszerűen megnőtt. Ez nem véletlen. A vezetők érzik, hogy a régi struktúrák elérték teljesítőképességük határát. Aki ma szakértőt hívja segítségül, az nem egy egyszerű tanácsadói projektet vásárol, hanem egy belépőt a jövőbe.

A folyamat jellemzően egy tényfeltáró beszélgetéssel kezdődik. Ez az a pont, ahol a tanácsadó a mélyére ás a cég aktuális állapotának. Nincs mellébeszélés, nincsenek felesleges körök. Az elemzés után egy olyan stratégiai terv készül, amely nem a fióknak szól, hanem a mindennapi működés alapja lesz. Az eredmény? Stabilizált működés, csökkenő fluktuáció és egy olyan új növekedési pálya, amely független a külső gazdasági- és politikai zajoktól.

Végezetül, ne felejtsük el a pszichológiai tényezőt sem. Egy vezető számára a legnagyobb teher a bizonytalanság. Az a tudat, hogy bármelyik pillanatban bekövetkezhet egy olyan változás, amire nincs ráhatása. Az automatizáció és az AI bevezetése 2026-ban pont ezt a terhet veszi le a vállakról. A stresszmentesebb vezetés nem egy vágyálom, hanem a technológia által kínált realitás. Amikor a folyamatok óramű pontossággal működnek, a vezetőnek marad ideje arra, amire valójában hivatott: a stratégiai gondolkodásra és a jövő építésére.

A folyamat végén a siker közös. Legyen szó a vállalat teljes megújításáról vagy az értékesítési rendszereinek átalakításáról, a cél mindig ugyanaz: egy olyan vállalat, amelyre büszke lehet az alapító, a vezető és az összes munkatárs. És amikor a 2026-os év végén, a politikai és gazdasági hullámok elültével pezsgőt bontunk, tudni fogjuk, hogy a siker nem a szerencsén múlott, hanem azon a bátor döntésen, hogy időben a technológia mellé álltunk.