Holokauszt emléknap

Ma tartják a nemzetközi holokauszt emléknapot. A 2005-ös ENSZ döntés alapján január 27-én emlékezünk meg a második világháború zsidó áldozatairól. Erről szóló sorozatunkban első részét olvashatják.

2005-ben nyilvánította az ENSZ január 27-ét a holokauszt emléknapjává. 1945-ben, ezen a napon szabadították fel az oroszok a legnagyobb koncentrációstábort, a lengyelországi Auschwitz-Birkenaut.

Január 27-én a tagállamoknak kötelességük megemlékezni a második világháború több mint két millió áldozatról.

Sorozatunk első részében a második világháborúról, és a holokausztnak ideológiai hátteréről, a nemzetiszocializmusról írunk.

A II. világháború

A II. világháború 1939. szeptember 1-én tört ki, amikor Adolf Hitler megtámadta Lengyelországot, és 5 évvel később, május 8-án ért véget Németország feltétel nélküli kapitulációjával. Közel 70.000 ember vett részt a háborúban, amelyben több mint 73 millióan vesztették életüket, köztük rengeteg civil személlyel.

Az Amerika Egyesült Államok, Anglia és Oroszország szövetségén alapuló  szövetség és a Német Birodalom és csatlósállamai közötti háborúban leginkább az utóbbiak győzedelmeskedtek a csatákban, míg nem 1942-ben fordult a kocka, és a keleti fronton jelentős vereséget szenvedtek.

A II. világháború kirobbanásának okát, nagyban az I. világháború utáni Párizsi-békeszerződésben látják. 1939 és 1945 között halálos áldozatai közül jelentős hányadot tesznek ki a zsidó származásúak, akik ellen a háborús évek alatt egyre szigorúbban léptek fel a Németország, és az érdekeit szolgáló kelet-európai szélsőjobboldali kormányok.

Nemzetiszocializmus

Az ideológia megerősödését használta fel Adolf Hitler, és pártja, a Németországi Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, vagyis az NSDAP, hogy magukhoz ragadják a hatalmat. A nemzetiszocializmus az 1930-as években erősödött meg, az 1929-es gazdasági világválság után, amikor az emberek kiábrándultak az akkori demokratikus  rendszerekből, melyek nem tudták orvosolni gazdasági és szociális problémákat, többek között a magas számú munkanélküliséget.

Az ideológiát a rasszizmus, sovinizmus és antiszemitizmus jellemezte. Az első világháborúból elvesztése után Németországnak hatalmas összegű jóvátételt kellett fizetnie, mely hatalmas terhet rótt az országra. A büszkeségükben és gazdaságukban eltiport németek a nemzetiszocializmusban találták meg sebeikre az orvosságot.

Egyetlen tiszta fajnak tartották magukat, „übermenschnek”, a többi népet alacsonyabb rendűnek tarották. Céljuk az volt, hogy megtisztítsák a világot, és csak saját az ő „fajuk” létezzen. Elítélte a kommunizmust és kapitalizmust. Elődje az antiszemita Német Munkáspárt volt, melyet a 20-as években alapított Adolf Hitler.

 Az ideológia

• Nacionalizmus és szocializmus összeforrasztása
• Németországi létbiztonság megvalósítása
• Szociális demagógia
• A világ megtisztítása a zsidóságtól
• Hitlerben való feltétel nélküli hit
• Rasszizmus
• A demokrácia kontroll alatt tartása
• Világ megtisztítása a homoszexuálisoktól

Szerző: Kormos Viktória